Osztálykirándulás

Elindultam kedden Oxfordba, Gergó (ahogy általában itt hívják) barátomhoz, útközben egy fél napos látogatásra megálltam Winchesterben, innen az alábbi képek.

Először is A katedrális. Nem a Follett féle, mert az kitalált, de mégis, mert állítólag erre gondolt, miközben kitalálta a sajátját, de ezt csak a helyiek hiszik igazán. Annyi igaz, hogy Winchester szerepel a regényben, a többit kérdezze meg az írótól aki szeretné tudni a tutit. A kompozíció már megint kettes alá, mert nehéz egyedül ezt megoldani, és a Konyi által a múltkor már emlegetett mókus nem volt hajlandó itt közreműködni.

Még mindig itt vagyunk, csak közben bementünk, tanulók utalják majd nekem a 3,5 fontot, a többiek 6-ot. Sikerült olyan felületet találnom, ahol pont nem látszik évszám, de a lényeg, hogy a fiatalságnak soha semmi nem szent, úgyhogy jól idetageltek az oszlopokra a XVIII. században, legalábbis többnyire 1700 körüli dátumokat véstek fel...

...és aztán meg beugrottak a helyi középkori étterembe, és jót röhögtek azon, milyen lepattant má' ez a kocsma. Holott meg nem is volt középkori, mert 1492-től már újkor van, szóval már egy nagyon modern, felvilágosult érában épült a hely.

Be is néztem, ettem egy scampit, ami itt kb. hamburger komolyságú étel, (vagy otthon is? ezt nem tudom) nagyon hangulatos volt, az ajtót szerintem még soha nem cserélték le, íme, az is itt van. A biztosító embere gondolom mondta már az ajtóban, hogy akkor visszajön, ha legalább egy mini számzáras bőröndlakatot felszerelnek, addig viszont nem hajlandó biztosítási összegekről tovább beszélgetni...

...ezért a kandallóig már nem jutott el, amit azért mellékelek, mert csak annyiban különbözik a saját szobámtól, ahol élek, hogy egy kicsit melegebb. Méretre nagyjából ugyanaz.

Ez itt a ráadás, szintén templom. Valahogy úgy képzelem az engedélyeztetést a városházán, hogy az ép.ügyi tanácsban fel sem merült, hogy Wichesterben mást akar valaki felhúzni, mint gótikus vagy György korabeli épületet, ezért egy álmos délelőttön valahogy begyűjtötte az aláírásokat fütyürészve az élelmes egyházfi az art deco tervéhez. A kis ravasz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.