Happy new year

Erre keltem ma reggel. Hogy új év van. Melegem volt, kinyitottam az ablakot, és a sirályok nászra hívó énekének dallamára félálomban eszembe jutott, hogy a tengernél vagyok megint, és hogy új év kezdődik ma: kereken egy éve szálltam le két bőrönddel, meg némi ambícióval és lelkesedéssel Lutonban, úgy hogy se szállásom nem volt, se munkám, se senkim ebben a városban. Emlékeszem erre a sirály énekre még az irodából, ahol a nyomtató mellettem pont így csipogott, és nem értettem, hogy nem hallja mindenki bele ezt, merthogy én tisztán láttam a brightoni mólót, és a hossszú partot, egy-két bátor napozóval, pokróccal az ölben egy-egy fonott napozókabinban. A sirályok csipognak szüntelen, menni kéne a partra futni egyet, oda, ahol először kimentünk a Gergővel szétnézni, mi is van itten, és óriási, végtelen partot és parkokat láttam, miközben ijedten néztünk össze, remélve, hogy ez a szél csak átmeneti, és nem fúj örökösen ennyire. A sirály meg csak mondja, csak mondja...nem nász ez, biztos megint a szemét fölött veszekszenek....na jó, hát így nem lehet aludni, becsukom azt a rohadt ablakot mégiscsak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.