Semmi különös

Gondoltam, a héten se volt semmi különös; csak azért, hogy minden héten legyen bejegyzés nem fogok írni, ami még csak nem is elvi kérdés: ha nincs miről, akkor nincs mit. Aztán ma az unokahúgom szolgált némi témával, merthogy megszülette magát a nővéremmel. Gondolom nem örülne, ha a születésnapját ugranánk, úgyhogy egyrészt Boldog születésnapot Lídia (ami egyelőre nekem úgy hangzik, mint amikor a nővéremnek akarok szólni, de véletlenül a húgom nevét mondom ki hirtelen, mostantól hárman fognak erre megfordulni) másrészt ha már iderángattál a géphez, akkor egy rövid képes beszámolót beteszünk a naplóba a minden ok, jó a kaja, szép az idő vonalon, néha az is kell:

A történet nagyon egyszerű, az volt, hogy át kéne olvasnom egy-két fejezetet az EU versenyjoghoz. Mivel az idő nagyon jónak tűnt, gondoltam nem fogok otthon ülni, csinálom eleget, hanem kiülök a parkba, a partra, bárhova. Le is mentem a tengerhez, a fenti kép az ottani park egyik fele, elképesztő méretek, a város közepén Margit-szigetnyi park, ami úgy általában jellemző Angliában, Londonban is van egy-két ilyen szellőztető ablak nyitva. Persze értem én a poént, hogy Budapesten is van Margit-szigetnyi park, haha, jó, csakhogy ezek tényleg egybefüggő füves rétek, szóval jobban átjön, milyen óriási, meg így lehet mindjárt rendezvényeket is tartni, mint mondjuk a Hyde Park-ban nyáron. Ami meg szintén megvan otthon a Sziget fesztivállal, jó megadom magam, akkor minden ugyanolyan. (itt egyébként ez a fajta park eredetileg azért kellett, hogy az arisztokráciának ne kelljen messzire lovagolni az ebéd és vacsora közt egy kis vadászatra).

Na, ott tartottam, hogy lementem a tengerhez, ide ültem a padra egy latte-val a kezemben, hogy majd de jó lesz itt elsütkérezni és olvasgatni a nagyon nem izgalmas jogkönyvet. De kb. 10 perc után éreztem, hogy a póló és igen vastag kardigán kevés lesz ehhez, és nem kockáztatok, inkább visszatekerek. Kicsit zavart, hogy ilyen hülye voltam, és nem hoztam még egy pulóvert, de a sálam nálam volt, azért azt felvettem. Most ezzel így nem volna semmi gond, ha: nem úgy indultam volna el, hogy a szomszéd a kertben félmeztelenül üdvözöl, nem szintén félmeztelenül focizó (felülről, Konyesz) srácok mellett tekerek el a parkban, és nem (ezt nem akartam elhinni) fürdőruhában és fürdőgatyában strand-röplabdáznak több pályán is a parton mezítláb a homokban. Lehet, hogy lefogytam, és jobban fázom, lehet, hogy csak szimplán béna vagyok, de szerintem 15 fokban azért ez nem normális.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.